Zalán ma reggel megérdeklődte, hogy van e kukim. Jeleztem neki, hogy édes gyerekem, nincs! Kicsit meglepődött, mert néhány hete nagy örömmel újságolta, hogy Kincsőnek végre kinőtt, de jobban megnézve szomorúan vette tudomásul, hogy még mindig kis szaros, mert hogy NEM.
Megbeszéltük, hogy ez így van jól és volt szíves végigsorolni az egész családfát, nekem pedig mondanom kellett, hogy akkor ott kuki van e vagy sem. Sőt, az utcán is folyamatosan informálódott. Egyszer elfelejtettem és arra a kérdésre, hogy mije van a néninek azt mertem mondani, hogy biciklije.........................................
A PKU -s tábort leszámítva nem sok minden történt az elmúlt időben. A kontrollokon rendben találtatunk, a táborban pedig sok mindent tanultunk és nagyon örültem, hogy találkozhattam sok FB-s ismerőssel, nagyon örülök, hogy nem hagytuk ki!!! A picasaweb- re került egy csomó kép róla, de majd igyekszem ide is tenni párat. Maga a PKU, mint izé, továbbra sem okoz gondot nálunk. Jobbára tök jó, mert ha a lány ma velem van tuti nem zabálok be egy igen nagy és igen csokis kakaóscsigát csupa bűntudattal. Na, de megesett :P Vele mindig valami finom gyümölcsöt eszünk mindannyian útközben. Tiszta haszon amúgy, de komolyan! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése