Írjuk le milyen érzés volt megtudni a diagnózist

Ma egyik anyuka felhívta a figyelmemet arra, hogy van itt ez a lehetőség, küldjük el milyen érzés volt megtudni a szontyi diagnózist anno, hátha sokat segít az új anyukáknak. Még most is zakatol a szívem, hogy ilyet olvasok!!

Milyen érzés????? Dühös voltam, nem akartam tartozni semmilyen egyesülethez, nem akartam senkivel felvenni a kapcsolatot, aki majd azt várja, hogy sírjak a vállán és úgy gondoltam, hogy a PÉKÁRU az a kakóscsiga!!! Ilyen érzés volt. Olyan, hogy hagyjanak elmenni a kórházból, hadd vigyem haza a lányomat. Úgy gondoltam, hogy van egy mázsás súlyom, amit fölveszek egy marha nagy levegővel és kiguvadt szemekkel viszek addig, amíg vinnem kell!!! EL A KEZEKKEL!!

Soha nem sírtam, soha nem kívántam más efféle gyerek vagy szülő társaságát. Mindent tudni akartam és mindent megadni a lányomnak, amiről fogalmam sem volt, hogy mi lehet. A napnak éltünk és élek ma is. Jobban bántott, mikor 5 lukat szúrtak belé, mert nem találtak vénát.
Azóta persze csillapodtak a kedélyek, elfogadom a helyzetet, tudomásul veszem, hogy létezik a PKU. Hajlandó vagyok beszélni más szülőkkel és PKU-sokkal, de NEM arról, hogy milyen érzés.

Pl.: Most nekem milyen érzés, hogy nem cseréltem olajat és a húsnak bécsi fánk szaga van?? Na, az rossz érzés.......................................

Nos, feltehetően ezt az irományomat úgy sem publikálta volna senki, de jól esett leírni. Hihetetlen ez a hierarchia, hogy csodálatomat kéne kifejeznem azoknak, akik 30 évvel ezelőtt születtek és nem ettek ilyeneket. Mindig ezt hallom, már kijön a könyökömön!!! És akkor mi van??!! Nem is fizettek ki olyan mocskos sok pénzt minden elérhető sz..ra, amiből ma bizniszt lehet csinálni. Nem vagyok benne biztos, hogy sok mindenről lemaradtak...

Öröm van!:)

A PKU-s anyukák új blogja gombamód kezd szaporodni. Mindenkinek van egy-egy megható története, amire ráhúzandó, hogy ez bizony a PKU miatt van. Egyértelmű, hogy nem lehet egy gyerek kedves, aranyos, jólelkű CSAK ha PKU-s. DE JÓÓÓ, hogy nekem is van egy belőle.
Nekem is van egy könnyfakasztó esetem. Mégpedig az, hogy MEGKEZDŐDTEK AZ ÓVODAI NYÍLT NAPOK!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ halleluja, halleluja, halleelúújaa!!
Úgy tűnik szeptembertől eljön a napja, hogy Zalánkám végre hasonló korú gyerekeket terrorizáljon :) Én már kevés vagyok neki bohócnak, szóval ezzel mindenki csak nyer. Ma elmentek a Tégláskertibe, ami a körzetes lesz, de nem nagyon szeretném oda csak S.O.S.-ben. Itt marad 3, amiből az egyik holnap kerül megtekintésre.
Nagyfiú már a bölcsödéhez és úgy gondolom, hogy a kiscsoporthoz is. Még nincs 2.5 éves, de elszámol 10-ig és szinte végig mondja az ABC-t. Folyamatosan beszél és fizikumra is erős. Ezek tények, de hadd menjen csak. Végig kell járnia a szinteket mindenképpen. Remélem jó helye lesz.

Ma Kincsős napom van, zenebölcsibe vittem, ahol tök úgy viselkedett, mint anno a bátyja csak többet mosolygott. :) Tetszett neki nagyon csak sajnos a nap eléggé elcsúszik ilyenkor. Máskor 3-kor kel most meg még csak most fekszik le. Nekem is főznöm kéne....

Túl vagyok egy PKU-s bécsi fánkon és a PKU-s joghurt készítésen. Nem jött össze sajnos elsőre. A kelt tésztát én mindig úgy tartottam, hogy olyan "nagymama és dédike tudja csak "dolog. Egyelőre valóban úgy fest, de majd megcsinálom újra. Mindig pozitívan vágok bele a kudarcok ellenére is a sütésbe és lankadatlan boldogsággal kószálok a konyhai felszerelések között is a boltokban. Pedig annyira béna vagyok :D Kb. 0 szépérzékkel megáldva, de jó, mert egy kicsit más, mint a peluscsere és egy kicsit más, mint a dögunalmas pörkölt készítés.

Na befejezem, mert így könyökölve az ágyon hason, már kiáll a lapockám.

Miért jut eszembe minden nap?!

Arra gondoltam, mert hál'Istennek vannak olyan órák a nap folyamán, mikor megtehetek ilyesmit, hogy elég rendhagyó blogíró lehetek. A legtöbb blog tiszta életöröm, pozitív kisugárzás miegymás, vagy akárhogy is, de egy ponton van benne valami óriási katarzisélmény. Olyasmi lehet az, mint amit én érzek, mikor mindkét gyerekhez beosonkodva látom, hogy édesen alszanak. Na, az nekem egy marha nagy katarzis.
Vagy, mikor, mint az újszülött rácsodálkozik a jó magyar húszabáló agyam, hogy jézusom, de jó ez a tavaszi tekercs, mikor beleharapsz és kibuggyannak a színes zöldségek. (Ma is megcsináltam és mondhatom nem lett rosszabb egy szálat sem!)
Szóval az én blogom olyan jóféle, nyers munka, de nem baj, mert lényegében magamnak eresztem le a fáradt olajat.

Egyik kedves anyuka, jóformán az egyetlen, akit közel érzek magamhoz, egyszer ajánlott egy blogot, az egyik közkedvelt anyuka irományát. Abból is egy cikket, amiben a PKU-s kislánya arra kérte, hogy a lábaival is ölelje át. Kedves bejegyzés volt valóban, meg is rettentett, hogy ilyen mélységekbe kell majd nekem léteznem. Nyomasztott is, mert az én evilági, talán naív agyam annyira redukálta a PKU-t, hogy " A gyerekkel semmi gond, max. én vagyok lusta vagy béna főzni és sütni".

Tegnap este befeküdtem Zalán mellé és ő azt kérte, hogy ne csak a kezeit fogjam meg, hanem a lábait is öleljem át................................. Ő nem PKU-s....

Már megint a PKU :-S

Amennyire nem szerves része a mindennapjaimnak, vagyis nem veszem észre, annyira fel tud még bosszantani egypár okos megjegyzés. Az ember számol - mert ugye hónapok óta ír és számol, -már reflex szerűen veszem elő a füzetet, írom, számolom, kompenzálom a nap végére. Mi sem egyszerűbb. Lassan eszik új dolgokat, így a számolás csak kicsit nehezedik napról napra. Az eredmény pedig szinte tizedesre ugyanaz minden héten. Az eredmények jók, a gyerek fejlődik, a dolgokat csinálom. Néha akad kérdés, néha fel is teszem.

A válaszok nem egyszerűek, sem pedig megfelelőek egy - egy eldöntendő kérdésre. Tanácsok, okosságok, blogcímek!!! Arra, hogy mennyi phe van ebben és ebben, mert elfelejtettem számolni, vagy ehet e a gyerek ezt és ezt. Erre blogcím!! Hogy nézzem meg milyen családi problémák vannak a PKU-ban. Addig jó míg nekem nincs! Minek olvassam másét??!!

Szegeden eltöltött 6 hónapunk alatt SENKItől nem kaptam sem lelki, sem pszichológiai, sem dietetikai segítséget. ( Szegeden) 1x jelentünk meg a klinikán, hogy az eredmények jók. Közel 6 HÓNAP ALATT! Igaz, ekkor a doktorúr nagyon sok, orvosi szempontból releváns dolgot elmondott. Ám minden, késve érkező, véreredmény után saját magamra voltam hagyva, mire sikerült beállítanom a szintjét EGYEDÜL. Akkor nem volt senki velem............azt hiszem a pátyolgatás részét már lekéstem.
Hálátlan lennék, ha azt mondanám, hogy nem volt senki, akinek az internet adta lehetőségekkel élve panaszkodhattam volna, mert azok a beszélgetések csak megerősítettek abban, hogy jól csinálok mindent, amit ésszel és kezdő anyukaként tenni lehet. Ha alacsony emelünk, ha magas csökkentünk. Jó.
Mindegy is. Egyelőre örülök annak, hogy jelenleg is jók az eredmények! Kincső elfogad némi uzsonnát kb 50gr és tízórait is kezdtem neki adni, hasonló eredménnyel. Nem beszélve arról, hogy 7,5 hónapos kora óta magától felül.

Csinálok hülyeségeket, de a legjobb tudásom és ismereteim szerint csinálom a dolgom nap, mint nap. A problémám nem a PKU-val van. A PKU redszert hozott a hektikus napjaimba! Sokkal nagyobb baj, hogy nincs szabadidőm. Pihennem kéne. És vennem egy joghurtkészítőt :) Rengeteg joghurtot eszünk, nem bánnám, ha házilag is képes lennék készíteni magunknak :)

PKU-s omlett

Ma PKU-s omlettet készítettem. Képet később, mikor a pulzusom lentebb megy és fel tudom tölteni. Nos, nálam a PKU-s sütés-főzés- kezdő lévén - elég rumlis, ideges és kapkodós. Holott tulajdonképpen semmi extrával nem dolgozom. Az omlett kicsit más jellegű. Ott valami jót kell kihoznom ezekből a rettegett dolgokból, amiknek közük nincs a tojáshoz.

A fent linkelt recept véleményem szerint száraz és ragacsos. Külsőre pont olyan, mint a mi kis rántottánk, sárga és ízre se rossz, ha nem restell az ember pakolni bele. Én mégsem fogom ezt többet, mert ez így NEM jó!!!

Nem szégyellem, hogy hülyeségeket csinálok, már-már a műveletlenség határát súrolva, mert Zalánkám nem nagyon hagy koncentrálni. Különböző dolgokat kell lemérnem, míg fél szemem rajta, mert:

- Lopja a hagymahéjat, fújkálja széjjel, harapja a cukkinit, pakol a hűtőből, szedi ki az evőeszközöket, üvöltözik, lökdös és 15x visiítja el, hogy menjünk az állatkertbe stb stb.

ÉS ÚGY ESETT, HOGY MIKOR A KONYHAKÉSSEL ROHANGÁLT MÖGÖTTEM A 4 deka TOJÁSPÓTLÓ POR 400 gramm LETT, GYAKORLATILAG 5000 ft-OT BORÍTOTTAM ABBA A SZ..BA, ÍGY LETT A PKU-S OMLETTEM DRÁGÁBB, MINT GORDON RAMSAY KONYHÁJÁBAN - ÉS MEGY A KUKÁBA!!!!!

Nagyon kemény tanulópénz volt ez. Nem tudok főzni, ha ébren van a gyerek, ami több, mint abszurd. Mentségemre legyen mondva, hogy úgy 300 grammnál észbe kaptam, hogy mi a fenét csinálok, így maradt némi tojáspótlóm. 5000 Ft??!! Meghalok menten, azonnal :(((
Lényeg a lényegben, szerintem nem jó az a recept, bár én is bőven rátettem a lapáttal. Vagy benéztem valamit ismét. Sürgősen konzultálnom kell ez ügyben ....:-S

Időt kérek

Nagyon-nagyon fáradt és kimerült vagyok. Időt kérek..............

PKU-s pizza

Na, már jóideje, hogy megcsináltam a pku-s pizzát, mégis volt annyi hülye agyam, hogy nem fotóztam le. Ennek okai a következőek voltak: semmi szépérzék nem volt bennem ahhoz, hogy olyan csuda színesre csináljam, mint a linkelt oldalon :( Igazából semmi nem is volt itthon, tettem rá, amit találtam, de csúnya volt, na. Tulajdonképpen a pizzatészta izgatott, hogy milyen. Nos, azt kell mondjam, hogy nagyon jó! Házilag még ilyen jót nem csináltam. Viszont majd 2 cm-re nő egy kb. 30cm átmérőjű pizzaformában, ami miatt a feltétre igenis oda kell figyelni és a megadott módon rakni bőséggel. VAGY nyilván a tésztát harmadolni, felezni. Igazából, ha ráteszem az elválasztó kis csíkokat, akkor laposabb lett volna, de én azt is belegyúrtam.
Summa-summárum igen jól vizsgázott nálam ez a pizza, bár a fiúk nem fogadják túl kitörő örömmel a PKU-s szárnypróbálgatásaimat. Egy időre abba is hagytam, pedig annyira szeretnék egy jó kis zsömlét vagy valamit. Le vagyok lombozva na.
Egy kazal Damin veri a mellét a konyhaszekrény összes létező szabad zugában, így muszáj dolgoznom :) Pihenőt fújok egy kicsit, hogy csillapodjanak a kedélyek.

A Vegagyerek weboldalon leírt ruccola készítésén is túl vagyok, ami inkább viccnek volt jó, de mégis olyan jó lenne, ha valami házisajtot is ki lehetne hozni PKU-san...na mindegy.

Ma 2 hét után, napi 1 óra biciklizés után mérlegeltem. A vesztett súlyom 0 kg..... Szerintem a szénhidrátraktáraim csordultig vannak szeméttel az lehet az oka. Akármi is, siralmas. :((

Gyerkőcök ágyban, a mai délelőtt átvészelve. Zalán megnyírva, minden egyéb szitu csak ugyanaz. :-S Holnap csak Kincsis napom lesz.

Elmarad a zenebölcsi

Zazi mentes napom van! Ez azt jelenti, hogy Kincsizés és mikor alszik, akkor anyázás :) Vagyis magammal foglalkozom kicsit különböző kozmetikai területeken :)) Ma készültünk zenebölcsibe és még van is némi esélyünk, hogy felkel Kincső és el tudjuk kapni a fél 10-es buszt. Sajnos ismét elaludt, míg én ettem pedig végre vihettem volna nyugodtan.
Talán valahogy nem is nagy baj, mert állítólag terjeng némi járvány és 20 ember szorosan egymás mellett mosolyogva tökéletes táptalaja ennek. Elég szegény kislánynak egyelőre most az a szép lila folt a fején, amit a bátyja hozott össze neki.
Nem hazudik egyemmeg, szépen elmondta hogyan és miként borította fel a bébikompot a húgával együtt. Na, nesze neked diéta, ha a másik szétveri a fejét. Na, mindegy, jól vagyunk, múlik a lila is, de nátha nem kell ide!!

Lefőtt a kávém mindjárt jövök....

Nagy büdös egészséges életmódban vagyok ám! Miután Pesten lekövéreztek, úgy gondoltam, hogy felgyorsítom a fogyási folyamatokat. Erre egyébként nem volt panaszom, mert 8-9 kilót fogytam a szülés óta 7.5 hónap alatt, de még így is a " nem szívesen kapnék tőled pofont" volt felém a legpozitívabb megnyilvánulás. Ennek örömére idegből felszedtem még 2-t.
Elkezdtem a zabpehely reggelit és a napi 40 perc szobabiciklizést, ami mintha valóban elkezdte volna megdobni a dolgot. Reméltem nem kell bevetnem a testmozgást a megfelelő kalória deficit eléréséhez, de sajna be kell és mintha jobban is érezném tőle magam!
Már 68 kiló vagyok. Én örülök ennek, bár sose voltam ennyi :)) Még 6-8 kiló a cél. Csak nem tudom utána mi lesz :) Szerintem akkor is csak ugyan az maradok :D

PKU-s kenyér 2.kör és PKU-s virsli

Tegnap sikerült egy ilyen szípséges kenyeret csinálnom. Egyetlen bibi volt benne, mégpedig, hogy picit sótlan, de inkább az, hogy a gyurmázás miatt egy pöttyöt tovább sült, mint szerettem volna. Na, de az előző bejegyzésemben mi csúnya már ehhez képest? :D Ez sütőben sült és maradok is ennél a megoldásnál. 1 óra alatt kelesztéssel cakk-pakk kész! Persze Zazi suttyomban megette és kitúrta és lekapargatta a felét, különös tekintettel a ropogós részekre :)



Gyúrmáztunk sütit, meg szörnyiket, nem is volt rossz. És az irdatlan mennyiségű gyúrma a földön sem zavart :)

































Aztán még csináltam PKU-s virslit is. :-) Nos, ezzel 2 dolog van. Ha nincs cukkini, hiába hasonlít rá a kígyóubi én nem tenném bele újra. Illetve valóban jobb lehet a friss kenyér bele, mint a fagyasztott és a diétás morzsa csak S.O.S. vészhelyzetben legyen benne helyettesítőként, mert jellegzetes az íze és tiszta keményítő. Az ubi is jellegzetes ízű és jóval több levet enged. Így sem volt rossz.
A fagyóban már van egy kis kenyerem és pár virslim is!
Tegnap egy anyuka mondta, hogy milyen jó, hogy az én gyerekem eszik már darabosat is. Nos, ez a virsli minden csak nem darabos :D És engem különben sem foglalkoztat, hogy Kincsőnek mihez van kedve. Még nem ezt eszi. Csinálom, mert jó és csinálom, mert mikor oda kerül a sor már pontosan tudni fogom mit és hogyan akarok neki csinálni.
Azt hiszem Apa kicsit féltékeny, hogy nem a vacsora rotyog mire hazajön, hanem tuti megint valami Kincsőnek szánt PKU-s furi kaja :D Sajnos ezeket meg kell csinálnom és nem hiszem, hogy ne lehetne bármelyiket megenni. Pizzát csinálok legközelebb, de szereznem kell egy formát még!

Ha PKU-s a baba

Ma, mosogatás közben. mikor is a jó és pozitív gondolatok születnek (feltéve, ha mind2 alszik) arra gondoltam, hogy összeszedem a diétás lét negatívumait és pozitívumait szülői szemszögből. Nekem is jó móka lesz, mert még nem tudom merre fog billenni a mérleg :-)

Pozitív

1. ÁÁÁ, hogy nem csirízesedik a liszt, leírhatom végre :D Vagy nem úgy és szerintem sokkal könnyebben tisztítható utána minden.

2. A tojáspótlón nem bosszankodom, hogy na, megint gagyit kaptam ennyi pénzért, ráadásul felezni és negyedelni is tudom :)

3. Tudom mit eszik a gyerek, mert én csinálok mindent. ( ez sablon duma, de igaz!)

4. Mindenből kis adag kell, hiszen 1 emberre kell csinálnom, ha nem akarom többre.

5. Egy csomó új receptet próbálhatok ki, amik teljesen beilleszthetőek a családi menüsorba.

6. Sokan segítenek és új embereket ismerek meg.

7. Nekem nagyon ízlik :)

8. Egészségesebb ételeket kényszerülök készíteni, sok zöldséggel és gyümölccsel.

9. Nem kell órákig főznöm valami rossz, vén húst, mert nem ehetünk olyat.

10. Én még az életben annyiféle ételt nem ettem, amennyit neki készíthetek.

Negatív

1. Heti vérvétel (kibírható)

2. A termékek nem olcsók ( nem is muszáj megvenni minden szart.) , de lassan már nem is sokkal drágábbak, mint a normál, a lisztet kivéve, de a keményítővel is lehet játszani, ami tudtommal felírható receptre.

3. Ki kell menni a konyhába és itt is mosogatunk :)

4. Nem kaphatunk le bármit a boltban, így előre kell gondolkodni és el kell viselni, hogy számolni kell.

5. Apa miatt ennünk kell húst, szóval nem úszom meg. (" Nagyon finom ez a PKU-s kaja, de nekem majd legközelebb tegyél hozzá némi .... (megfelelő húsfajta beillesztendő)

6. Hiába ehet sok mindent, azt sem korlátlanul.

Többet nem tudok, kivéve azt az egy aggodalmat, hogy mi lesz majd, HA..... de ez annyira nem én vagyok és annyira fölösleges pont. Mert ugye, majd azt akkor kezeljük. :-) Mindent a maga idejében és mivel most sikerült saját magam negatív pontjait is lényegtelenné degradálni azt mondhatom, hogy az árakon kívül nincs benne olyan negatívum, ami kellő odafigyeléssel és életmódváltással komolyan annak vehető. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egy anyuka, aki éppen értesül a nagy hírről nem győzhető meg semmivel. Nem fog kiugrani a bőréből a pozitív pontjaim láttán, mert végig kell haladnia azokon az állomásokon lélekben, amíg eljut addig, hogy örüljön a főztjének. Mint például én, annak az elképesztően jó PKU-s tavaszi tekercsnek, amit csináltam tegnap. Minden sütés vagy főzés, akár új recept, akár csak a fehérjeszegény élelmiszerek használata rengeteget segít abban, hogy begyógyuljanak azok a fájó kis sebek. Szóval erről ennyit. Azt hiszem a következő, amit sütök egy PKU-s pizza lesz. Kíváncsi vagyok melyik lesz az első fuj-fuj, mert nekünk eddig minden csak nagy öröm volt.
A fenébe, megittam a kávém és észre sem vettem! :-S

Smilestrips vélemény

Sok-sok bejegyzéssel ezelőtt írtam, hogy a Smilestrips fogfehérítő matricáról írok egy végső véleményt, ha befejeztem a kísérletet azok számára, akik meg akarnák venni és hozzám találnak el. Nos, a 12 db matricát 12 nap alatt használtam el a 6 nap helyett. Javaslom a 6 napot, mert elég idegtépő. Nem mindig jön le jól a matrica és akkor ujjal kell leszedni és fölkenni majd rá a matricát, blabla aztán ömlik a nyálad közben 30 percen keresztül, mint egy veszett kutyának és jó foltosak lesznek a fogaid kb. 1 órán át utána. Szóval nem randi előtt fél órával kell foglalkozni ezzel :)
6000 Ft-ért lényegében esetleg egy árnyalatnyit világosít. Nem mondom, hogy megbántam, de nem biztos, hogy megvenném újra. Ha érdekel, próbáld ki. Inkább nyűgös, mint rossz vagy átverés :) Remélem segítettem.

PKU-s tavaszi tekercs

Na ez az a recept, amiért érdemes volt felkelnem!
Sajnos nem tudom linkelni, mert Erika még nem tette fel a blogjára. Azt sem tudom, hogy leírhatom e a receptet, mert hát mégsem az enyém, viszont nem is arról szól az egész, hogy kié, mert olyanok eszik, akiknek ezt enniük KELL! Ja, meg én :-P

Mindegy, majd lesz valami. Lényeg, hogy már mindenféle mellékutakon terjeng ám a jó, finom PKU-s tavaszi tekercs receptje :D Én is egy anyukától kaptam, aki nagyon ügyes és amúgy is nekem a legszimpibb (úgysem olvassa a blogom :))

Nu, szóval ez igen jóra sikeredett, egyetlen pici, apró és lényegtelen hibával, mégpedig: Asszony, ha raksz a raguba tojáspótlót azzal ugyan már keverd egy ideig, hadd főjön már meg!!! :D Viszont ez akár ki is hagyható.
Mindenkinek ízlett, a fiam a tejszínes-gombás csirkét tolta el, hogy ezt ehesse. :)

Nyilván a fűszerezésen múlik sok, de ez mindenképp a menünkben marad! 5-ből 5 pontos és hát ismét csak köszönjük!


Nem tudom másnak hogyan ízlenek a PKU-s receptek, de én egyelőre igen örülök, hogy olyanok, ahogy mi az ízeket szeretjük :)

Januári kontroll

Meg sem említettem az esedékes pesti kontrollunkat! Pedig jó kis kikapcsolódás szokott lenni általában. A délelőtti vonatozás Kincsivel, mikor is mindig összemosolyog nekünk egy rakat embert, akik majd mind azon izgulnak, hogy várnak e minket az állomáson és segíthetnek e a csomagjainkkal? :) Mindig-mindig és mindenkire mosolyog és ezt úgy szeretem benne!:)
Sétáltunk sokat, nagymamiztunk, dédimamiztunk, boltba mentünk és persze a klinikára, ahol ismét iszonyatosan sokat kellett várni!!
A pszichológus nénire az ígért 20 perc helyett 1.5 órát kb. 10 percért, amiben pont olyan kérdéseket tett fel, mint a védőnő. Ez idő alatt Kincső mindent megkaparintott és félig meg is evett a kockáktól a csengőn át a kanálig. Ugyan elég jó időtöltés volt, mert sorra persze nem kerültünk lent sem. De nem baj, mert egész jó volt a társaság. Fent egy cukros kislány mesélte, hogy mindig éhes, lent egy kisfiú mamája kesergett, hogy az ő fia a hosszú szénláncú zsírsavaktól akár meg is halhat, szóval úgy döntöttem, hogy a PKU nekem tökéletesen megfelel és az egyetlen bajom vele az, hogy itt is kell mosogatni.
A doktorbácsi nagyon kedves, nem tudom eldönteni, hogy szívből e vagy csak feladatból, de ahogy odajött Kincsőhöz és mosolygott rá, hogy de aranyos, azt kell gondolnom, hogy szívből lehet :-)
Februárban újra megyünk, már jóformán várom is. Aztán megnéztük a Táplálékallergia Centrumot, hát nem estem hanyatt, maximum az áraktól. Mindegy, nem is egy múzeum vagy vm amit látogatni kell, Megvesszük, ami kell oszt csókolom :D

PKU-s kenyérsütős tejszínes kenyér

Nos, mivel jó előrelátó módon mindenből igyekszem fél adagot készíteni, a tejszínes kenyerem elég lapos lett. Még a keverőlapátok szorgos munkái is ilyen dizájnos nyomot hagytak a tetején - ami sajnos nem kapott színt a lekenés ellenére sem. Egy egylapátos, magas gépben szerintem pofásabb lenne a fél adag. Sebaj, mert a belső állaga jó és az íze is finom. A tetejét még át kell gondolnom és szerintem nem fogom kenyérsütőben csinálni többet. Ez se kerül valami gasztro magazinba, de marhára mindegy, mert a hasunkba viszont annál inkább fog. Ez 5-ből 4 pont szintén, de legközelebb beletolom a megfelelő adagot :) Bár ha kisebb formában sütöm még lehet szupi :-P

PKU-s babapiskóta 3. kör

A 2 gr sütőporral... Ennyi. Finom és mind elfogyott. Babapiskóta kipipálva, még akkor is, ha esetleg van szebb. Valahol biztos van, de ezt itt meg is ehetjük :)

PKU-s babapiskóta és fokhagymás kenyér

Ismét voltam a táplálékallergia centrumban, amiből a közhiedelemmel ellentétben 1 és nem 3 db található Debrecenben. Tudom, mert ma mindegyikbe elmentem... Ismét megvettem a lisztet.....Nos, a fentebb látható félig nyers és erősen karfiol kinézetű szerves dolog bizonyám, hogy az én első fokhagymás PKU-s kenyerem.
Körülbelül így néz ki valami, ami már 1000 éve kibontott élesztővel készül (és nincs kigyúrva rendesen..). Eléggé sajnáltam, mert illatra és ízre nem lenne rossz egyáltalán, arról nem is beszélve, hogy az olyan kevés szabadidőm egyikében álltam neki elkészíteni. Ismét meg kell csinálnom! Ez egyenesen kuka lett :(

Ez pedig a 2. nekifutásra készült PKU-s babapiskótám.
Az elsőbe kicsit meglódítottam a tejet.... Ez szétfolyt és mart, mint a fene. Ezt is meg kell csinálnom mégegyszer és nem fogok belerakni 1 csomag sütőport. Nem értem továbbra sem, hogyha 500 gr liszthez szokás tenni annyit, most miért kell ugyanezt 150gr-hoz tennem, különösen, hogy nagyban eredményezhette a piskóták szétfolyását is.

Az egyik oldalon ezt a NEM PKU-s, de Feminis receptet találtam: rakott babapiskóta
2g !! Legközelebb pont ennyi lesz a babapiskótámban sütőporból és lesz ami lesz....
Szóval a mai mérleg ez. Nagyon kimerült, hulla fáradt vagyok és nagyon elkenődött, mert nem tudtam a gyerekemnek adni semmit. Kivéve a barackot és a gulyáslevest, de hát az ugye nem nagy durr :) Elpocsékoltam egy csomag lisztet és nem lett belőle semmi. Egész nap a konyhában güriztem és csak a mosatlan alapján látszik ez.
Nagyon nagyon nagy tévedésben van , aki azt gondolja, hogy feladom! Ha másnak megy, megy nekem is, akármennyi lisztet kell is kidobnom. :(

Elkezdődött

Kincső első fogacskája napok kérdése és kint lesz! Szinte ezzel egy időben indult meg nála egy rohamos evési láz. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a saját adagját emelte 8 deci körülire, hanem erősen érdeklődik minden iránt, amit mi eszünk vagy iszunk. Óriási felháborodott hisztit vág le, mikor a barikád mögül észreveszi, hogy mi eszünk. Ilyenkor mindig kell neki keresnem valami olyat, amit ő is ehet a mienkből. Ez vagy egy pici gomba, pici répa, pici leves, ami épp része a menünek :)
Olyan aranyos, mégis olyan megdöbbentő és a PKU miatt aggasztó is egyben. Egyelőre úgy tűnik a lényeg számára az, hogy részese legyen az együtt evés folyamatának. Figyel, hogy mit csinálsz az étellel és utánoz. Édes pofa :)

Ma megkóstoltam a lp kakóját, nem rossz. Nyilván vizes, de abszolut nem rossz. Elkapta a kezem poharastul és nem engedett. Kellett neki is. Igaz még nem ihat, de 4 hónapon nem fog múlni és engedtem neki egy kortyot. Utána tiszta kakaósan visított, mint egy kismalac, hogy nehogy már elvegyem előle :D El kellett dugni....

Zalán nem követelte így a dolgokat. Sem az ételt, sem a játékot. Remélem nem lesz gond.....
Holnap lehet megint beszerzek egy kis lisztet, mert szeretnék kenyeret sütni neki. Meg úgy egyáltalán. Fontos a kenyeret jól megtanulni. Az egyik legfontosabb.

Szendvicssütőben sült PKU-s kenyérke

A fél kiló Fe-mini lisztemből 200 gr a kukában, 200 gr a palacsintában, a fennmaradó 100 gr-ból a PKU-s szendvicssütőben sült kenyérke elkészítése mellett döntöttem. Nem fogadtam ugyan meg a saját tanácsom és nem olvastam el az egész receptet mielőtt nekiálltam volna, így a tojáspótló porhoz a víz később lett hozzácsapva a masszához. Nos, remélem ennek nem lesz semmi hátulütője. Ízre nagyon jó és a pirosaranyas változatot készítem.
Jelenleg meleg helyen kel...... Szépen minden hozzávalót elnegyedeltem liszt híján és ilyenkor jó, hogy az 1 tojást is el tudom negyedelni :)
Sajnos csak bontott szárított élesztőm volt, ami nem mindig végzi jól a dolgát, de nincs veszteni valóm. Nem megy élesben a dolog még :)

Ez a recept csak egyetlen kérdést vetett fel: Miért kell a szárított élesztőt felfuttatni??? :-o
Hamarosan sütöm őket és fotó is lesz mindenképp :))

Hát elkészültem :) Menet közben akadt gondok: 1 evőkanál nem elég a formákba. 20-25 perc nekem sok, mert 15 perc alatt is odakozmált. Mindezt úgy, hogy a belseje nem sült tökéletesre.
Ezek számomra mégis jelentéktelenek egyelőre, mert finom, picit csípős ízük lett, a csípős pirosaranytól, a köménymag nagyon jó ízt adott neki. Semmi mesterkélt íze nem volt a kenyereknek. Zalán még a tányért is kinyalta, Kincső hatalmas hisztivel követelte vissza, amit elvettünk tőle, félve hogy félrenyeli.
Szóval a legfontosabb téren ismét minden oké: KINCSŐ NEM MARAD ÉHES! A többi nem érdekel - főleg, ha még finom is :)) Legközelebb kiolajozom a formát :-o
A fiúk értékelése: 5-ből 4 pont. A hiba pont nálam! Köszönjük ezt is!! :)

Azt hiszem eszembe jutott 2-3 olyan dolog, amit nem jól csináltam!Konkrétan:
-Nem olajoztam ki a formát.
-Valóban elég egy evőkanál massza, de azt bele kell simítani egyenletesen.
-Illetve a 20 szeletke sütési idejére vonatkozik a 20-25 perc, ami körönként 5-6 perc. Elég is lett volna, ha nem 2 evőkanállal csapok bele a formákba (és akkor rendesen meg is sül)

Nah, mindegy, kenyérke to be continued, amig nem lesz jó :) Felteendő kérdések száma: 0 !

Vincsenzó

Végtelenül-végtelenül szomorú vagyok, mert úgy néz ki, hogy Vincsikének nem sikerült felülkerekedni a betegségén. Ma reggel volt a szokásos A vitamin injekcióján immár egyedül, mert Béluska él és virul, meggyógyult és jóformán már csak a tenyeremből eszik.

Mikor hazajöttem, láttam, hogy az egyik szeme résnyire nyitva és csak reméltem, hogy szépen megtisztul és enni fog, mert már hetek óta nem evett és nagyon szüksége lenne rá. Tibi megtömte és szólt, hogy igyekezzem 30 fokos vízben tartani. A vízcserénél láttam, hogy valami nem stimmel. Hal volt a szájában és nem mozdul. Lóg. Most betettem egy dobozba, de félek, hogy nagy a baj. Erőt kell vennem magamon, hogy megnézzem, mert félek, hogy itt volt a vége. Nemsokára lett volna kerek 7 éves. Hiszen a névnapomra kaptam január 13.-án. Icipici volt, mindig bátor és akkora, mint egy 10 Ft-os.
Pedig nagyon jó és nyugodt volt ez a mai nap eddig. Hihetetlen könnyű a fejem és mázsás súlyt érzek magamon.

PKU-s almás palacsinta :DD

Nos, sikerült elmennem a Táplékallergia Centrumba. Úgy döntöttem, hogy gyakorlok egy kicsit a Zazimentes napomon és megcsinálom a PKU-s almás palacsintát . A megvásárolt méregdrága összetevőkből a lisztet már szinte teljesen eltékozoltam, hál'Istennek, hogy csak fél adagot mértem mindenből. Ez biztos vicces a gyakorlottaknak, de nem tudom hányan vagyunk olyanok, akik még nem kezdték meg a hozzátáplálást, ill. most dolgoznak rajta. Én magamon kívül 2 babáról tudok, de sokkal több nem lehet.
Eddig úgy tűnik, hogy nem árt előre dolgozni egy picit. Ami másoknak egyértelmű, nekünk nem az, ilyen pl. a tojáspótló por helyes adagolása - mert ugye a dobozon miért is ne lenne tök más.

Az első, Fe-mini porból készített masszám egy puding állagú dolog lett, teleöntve olajjal, mert ugye nehogymár végigolvassuk, hogy ne 5 hanem 1 deci olajat önts bele te barom, és mivel felezed ennek a fele is bőven jó lesz. Akkor ott van a tojáspótlópor, hogy akkor azt úgy vegyük, hogy keverjük ki és jó lesz vagy akkor az előírt vízben benne foglaltatik az ahhoz szükséges is..... salalalala. Összességében mókás egyelőre.
Gyanítom, hogy nem ez az előírásnak megfelelő lisztkeverék, de még az is lehet, hogy csoda történik.
Lazításképpen lereszeltem az almát. Nah, ebben marha magabiztos voltam...:))
Kivettem a masszát a hűtőből, remélem nem baj, hogy kézi robotgéppel gyilkoltam meg, de majd látjuk! 1.2.3 sütésre fel!
Érdemes egy vakoló lapátot elővenni, mert erősen símogatni kell a serpenyőben.

Továbbra is motoszkál a fejemben, hogy akkor ez most tényleg nem olyan folyós, mint a nem diétás vagy valamit elrontottam? Akárhogyan is, de egy nagyon fínom dolog kerekedett belőle. Kincső vidáman szopogatta egész délután, a lehullókból a kutya degeszre ette magát (totál belebolondult az almás palacsintába) de a döntő szót a fiúk mondták ki:
Apa azt mondta, hogy ez igen csak jó, Zalán elszaladt vele, majd később visszajött, hogy szeretne kérni még :)
Ez volt a legjobb benne! Egyáltalán nem érezte, hogy nem a szokásos hozzávalókból készült :) Nekem nagyon megnyugtató volt az egész. Összességében örülök, hogy belevágtam. Köszönjük a receptet!
A fiúknál 5-ből 4 pont. A hiba pont nálam!

Csak úgy :)

Ismét alvás van! Szokásos kávészünet, szokásos ilyenkor rámtörő agymenésekkel. Ma elmentünk a Spárba, hogy vegyek Kincsinek egy lefagyasztós rágcsát, mert Zalán a 20 fogával kitalálta, hogy ő is bizony fogzik és méltán lenyúlta az ő régi sajátját.
Ez onnan indult, hogy egyik nap valami kannibál ösztöntől vezérelve, csupa szeretetből elkezdte tiszta erőbedobással harapni Kincső egyik ujját. Persze az visított, jött a nyakleves és a vígasztalás. Utána megharapdálta saját magát is remélve, hogy nagy vígasztalós szeretgetéseket kap majd ő is. Kb. innentől indult meg némi visszafejlődés. Igaziból lehet is rá oka, mert egy babát jobban pátyolgat az ember, míg a nagytestvér rendszerint mindig csak a rövidebbet húzza.
Nah, lényeg, hogy megvan a rágcsa egy kisebb ökör áráért. Rózsaszínben!

Vettünk négercsókot:
"-Zalán, kérsz négercsókot? - Igen (tartja a száját) - Most mi van? - Kérek még egy csókot!
később - Anya, kérek puszit! - És hova kéred szívem? Arcodra? - Nem, másik puszit. - Milyen puszit? - Ott a szekrényben, csókot! :DDD

Holnap megyek a táplálékallergia boltba, kíváncsi leszek..........

BÚÉK

Újra itt. Kicsit eltűntem. Gondolom tetőzött a szénhidrát szintem vagy mi, de elég rossz napok jártak rám, szóval még magam elől is jobb volt eltűnni.
Na de új év, új élet (forma). Kicsit megpróbálunk egészségesebben sablon fogadalom. Türelemből is lehetne több, mert az nincs, ami a gyerekek kárára válik sajnos.
Zalán nagyon FIÚ. Ez kb azt jelenti, hogy mindent vadul és gyorsan és hangosan, amit Kincső is kezd felvenni, mert országos cimborák.

Itt pötyögök a erkélyen, mert mind2 alszik és hihetetlen jó meleg van, hétágra süt a nap. Ennek valószínüleg valami hosszú, márciusi tél lesz a hátulütője, de most nem bánom. Tiszta tavasz van! Mostam, takarítottam és időben ettem. Mi kell még? :)

Kincső kerekedik szépen a húsosítópornak hála. Én is beszereztem egy jó adag fehérjeport a vasgyúró boltból, nekem sem árt. Nagyon ügyesen 4kézláb áll és hihetetlen mozgásfejlődés indult meg nála. Emiatt sajnos aludni sem nagyon tud. Jár keze lába nonstop, kúszik, mászik és ami kell neki, nos, azt tűzön vizen át! :)

Foga még nincs, de szerintem kegyetlenül küszködhet vele. Tegnap este 11-kor is még dobálta magát és teljesen kicsúszott a kezeim közül az irányítás. Mondtam szépet, mondtam csúnyát, de úgysem fog emlékezni hál' Istennek.
Gondolom emiatt sem eszik túl jól, a vérét is alig bírtam levenni úgy bealvadt folyton.
Na de ez van. A hozzátáplálás gondolom jobban fog haladni, ha végre kibújik a fogacska. Egyelőre csak max.20 gramm bármiből is. Az is lassan és komótosan, mint valami kiselefánt. Rámnéz, kinyit, bezár, átgondol, bekap, lefagy, olvaszt, ízlel, lenyel/kiköp, szájatnyal. TÜ-RE-LEM!!!
Hol a csudában vesztettem én azt el??!!
Nah, Zazi ébren és keresi a nemlétező almákat az erkélyen. Úgy eszik, mint egy PKU-s és önszántából. Remélem jó lesz a délután :)