Ismét alvás van! Szokásos kávészünet, szokásos ilyenkor rámtörő agymenésekkel. Ma elmentünk a Spárba, hogy vegyek Kincsinek egy lefagyasztós rágcsát, mert Zalán a 20 fogával kitalálta, hogy ő is bizony fogzik és méltán lenyúlta az ő régi sajátját.
Ez onnan indult, hogy egyik nap valami kannibál ösztöntől vezérelve, csupa szeretetből elkezdte tiszta erőbedobással harapni Kincső egyik ujját. Persze az visított, jött a nyakleves és a vígasztalás. Utána megharapdálta saját magát is remélve, hogy nagy vígasztalós szeretgetéseket kap majd ő is. Kb. innentől indult meg némi visszafejlődés. Igaziból lehet is rá oka, mert egy babát jobban pátyolgat az ember, míg a nagytestvér rendszerint mindig csak a rövidebbet húzza.
Nah, lényeg, hogy megvan a rágcsa egy kisebb ökör áráért. Rózsaszínben!
Vettünk négercsókot:
"-Zalán, kérsz négercsókot? - Igen (tartja a száját) - Most mi van? - Kérek még egy csókot!
később - Anya, kérek puszit! - És hova kéred szívem? Arcodra? - Nem, másik puszit. - Milyen puszit? - Ott a szekrényben, csókot! :DDD
Holnap megyek a táplálékallergia boltba, kíváncsi leszek..........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése