Mikulás

Visszaállítottam a régi bloggert. Az újjal gyakorlatilag lehetetlen dolgozni - nekem legalábbis. Az idegbaj kerülgetett a képfeltöltésnél, aztán hogy a fenébe is kezdj el írni, szóval vissza az egész, maradok a jól bevált, totál minimál indítópultnál. Rég nem érdekel a statisztika és annál zavarosabb vagyok, minél inkább látom, hogy ezt más is olvassa :)

Szóval Zalánkám heti 1 alkalommal mamival bölcsibe megy. Ami kéne, hogy legyen a csoki-ropi-kóla időszak nekem, de én erre általában akkor tartok igényt, mikor ügyintézős teendőim vannak. Szóval rendszerint ilyenkor fáradtabb vagyok, mint a 2 gyerekes napokon és többnyire 8 előtt takarodót fújok magamnak....

Szóval ebbe a bölcsikébe jött ám a Mikulás bácsi. Kisfiam nagyon bátran átvette az ajándékát. Nem készültek semmivel, mert állítólag nem szabad. Stresszelheti a kicsiket a közszereplés. ( Az esetleges sikerélmény jótékony hatása le van ejtve....) Sajnos a legtöbb képen nagymami van, így ez a Mikulás bácsi-ölébe ülős került kiválasztásra, ahol némi undorral simogatta meg Zazikám a nagyszakállas részeket.
Azért tök kreatívak és egész szép a bölcsike, ahol én sajna még sosem voltam, mert irtó messze van. Szóval apa viszi mamához, mama meg a bölcsibe 1-2 órára, hadd vegyüljön az aprónéppel a gyerek.

Itthon is jött a Mikulás másnapra. Kezdő szülőkként összegagyiztunk valamit az "úristen, de most hova tegyem"-től a " te, tiszta retek a csizmája, már biztos alszik?"-ig. Azért reggel bejött, hogy "Mikulás tett ajándékot a csizmámba!" és ez jóóó volt :)

Apropó megvettem a mézeskalácshoz kellő dolgokat. Nagy arculatváltás elé nézünk. Most, hogy vannak gyerekek többet kell foglalkozni az ünnepi kiegészítőkkel és édességekkel is. Kincső miatt amúgy is kötelező lesz számunkra az egészséges életmód. (már nem az édesség részre utalok)


Apa is váltja az arculatot. Már leszokott a kenyérről és átállt velünk az abonettire. Szálkásítunk erősen és a zsírszalonna is húsosodik már :D








Én is tegnap találtam egy szülés előtti képet a klinikáról, ahol nem pont R.Rékásak az idomok. Sokkal inkább Mari néni a portája előtt, mikor megadóan elfogadja, hogy már megint elment a Family Frost- os autó.


Na, de hagyjuk is, mennem kell etetni :-) Utána szétnézek mézeskalács recept téren. Szerintem megpróbálom a PKU-s mézeskalácsot (klikk), aztán, ha más az állaga a normállal, akkor megbütykölöm.
Arról majd később :D